Hianyzol Mama...

3 es fel honap.
3 es fel honapja tarto szenvedes.
3 es fel honap a kovetkezo vegtelen idobol.
Elment... 3 es fel honapja, hogy elment es itt hagyott. Azota valahogy rejtegetem ezt a dolgot. Nem beszelek rola. Elfolytom. Nem veszek rola tudomast, pedig mindennapomban ott van. Reggel ha felkelek, ra gondolok. Este lefekves elott ra gondolok. Napkozben mindenrol ra gondolok. Hianyzik. Regota nem sirtam. Talan masfel honapja utoljara..
Minden nap a szivem felett log a gyuruje es vigyaz ram. Erot ad. Nagyon hianyzik. Minden nehezebb nelkule.. Minden ures. Ami az ove volt az eletemben az most egy ur. A vele toltott idoszak ami mindennap megvolt most ures merenges a multon. Megsemmisules. Nem birom. Neha ugy erzem osszeroppanok. Rossz ha emlekszem, de rettegek, hogy egyszer elfelejtek...akar egy kepkockat is.
Mar nem jelenik meg az almaimban. Pedig sokaig szinte mindennap almodtam vele. Fajdalmas ebredesek kovettek ezeket az ejjeleket, megis szerettem.
Most minden ures... Mondhatom, hogy jol vagyok, de az vagy az alkoholnak vagy az erzektelensegnek koszonheto. Hianyzol Mama...

Everything's perfect, more than perfect

Elmaradtam egy kicsit,aminek kivételesen pozitív oka van. Sőt, többnyire pozitív lesz már annak oka,ha eltűntnek lehet nyilvánítani. Készülök a nyelvvizsgára,a töri emeltre,a matek kisérettségire és minden egyéb fontos dologra valamint azokkal töltöm minden szabad percem akiket szeretek. Boldog és teljes minden napom.:)) Semmiben sem szenvedek hiányt. Több dolgom van meg mint amire csak vágyhatok. Szóval ez most idegesítő lehet mivel a mai emberek csak a másik nyomorára kíváncsiak. Én viszont tökéletes életet élek jelenleg. Vannak céljaim,álmaim és ezerfokon égek,hogy valóra váltsak mindent.
Harmónia és szeretet!<3

Boldogsag

Egy ido utan a boldogsag magatol eljon. Akkor ertelmet nyer a varakozas.. A boldogsag jon es gyokeret ereszt. Mashonnan jon mint vartad,de eljott es eleg egy mosoly, egy huncut szemu tekintet, egy aprocska kez ahogy az arcodhoz er.. Eleg egy oleles,hogy atolelheted es a tudat,hogy boldogsagod okozoja kozelebb all hozzad mint akarmilyen szerelem vagy baratsag.. A tudat,hogy orokke veled lesz mert a testvered. A kicsit sem ijeszto teny,hogy az eleted is oda adnad erte.. Hmm.... Egy szerelemnel talan remisztoleg hat. Ram biztosan. De altala, a kishugom altal es az iranta erzett szeretet altal a szivemben megegy sziv dobog. Egyszerre dobban,erte dobban. Boldog vagyok,boldogga tett. Az a csoppnyi teremtes megmentett.

Szivbol...

Amikor mar osszeraktad magad.. Amikor sikerult felallnod. Amikor minden visszakerult a helyere... Amikor meghallasz egy dalt es ujra gyokeret kezd benned ereszteni az a bizonyos erzes az irant a mar kitepett szemely irant.
Minden minden minden dalra semleges volt mar a szivem. Miert kellett megtalalnom?
Nem lepek vissza az utra.. Nem fogok.

Második felvonás,újra kezdés

Megszunt letezni az eletem. Az elet,amit mindennap eltem es igazabol elegedett voltam vele. Eloszor csak felborultak a napok,majd osszefolyt minden egy vegtelen rohanassa. Szaguldottam,szaguldottunk az ismeretlenbe es en homokba dugtam a fejem. Felettem lebegett valami amirol nem akartam tudomast venni. Valami,ami mindent osszedontott vegul es nem maradt mas csak a semmi.
A semmi....
Sokszor ereztem mar magam kilatastalan helyzetben,depressziosan,onpusztitoan es olykor hagytam is,hogy ez magaval vigyen az onsajnalat tocsogo mocsaraba. Mindig nagyon elegansan zarkoztam el a kis elefantcsont tornyomba,hogy osszeomoljak es ne jojjek tobbe a fenyre. Magamat kenyszeritettem bele olyan allapotokba,amik nem ertek volna el ha okosabb vagyok es nem hiszem azt,hogy ez jo... hogy a fajdalomtol csak tobb leszek. Nem! Csak veszitettem. Az elettel,a barataimmal szemben de legfokeppen magam ellen! Millionyi pillanatot hagytam karba veszni. De ez a most mar egyre tavolabbi mult zeneje.
Lecsapott vegul a felettem lebego rossz. Kihuzatta a fejem a homokbol es tisztara mosta a kepet. Azokat a kepeket amiket olyan melyre temettem magamban,hogy egyszer sem engedtem meg felszinre oket. Csak a letezesuket tudom.
Konyortelenul csapott le a halal es lengett korbe minden,ami ezzel a legsotetebb tortenessel jar. Azt hittem osszeomlok es nem leszek tobbe... de nem igy tortent. Sosem voltam erosebb mint azon a napon. Egyreszt volt egy enem aki tudta,hogy nagy luxus megtenni az osszeomlast, masreszt tudatosult bennem,hogy magam vagyok a banatommal, harmadreszt valami megvaltozott.
Elertem arra a pontra ahova az evek ota tarto mely zuhanasom tartott. Elvesztettem "mindent". Kiutottem magam,sirtam,uvoltottem. Kiurultem.
Es valami tortent...
Kicserelodott bennem valami. A szemeim egy masik vilagot kezdtek szemlelni,ahol nem ereztem fajdalmat,sem ketsegbeesest. A lelkem vegre tisztanak ereztem. Elkezdtem egyutt elni a tortentekkel,megelni a fajdalmat ugy ahogy azt a termeszet kivanta belolem es kepes lettem ujra a mosolyra. Arra,amelyik a szivem mosolyat tukrozi vissza. Mindig is attol feltem a legjobban,hogy elveszitem mindenem. Aztan rajottem,hogy a "minden" nekem Ot jelenti. Elvesztettem. Ez egy be nem gyogyult sebem. De azt kell mondanom,hogy az EGYETLEN sebem. Minden helyre razodott az eletemben. Osszealltak a kirakos darabjai es ugy erzem sikerult vegre felallnom a padlorol.
Erzem,hogy velem van,velunk van es minden tettemre ugyel,minden lepesemre vigyaz. Egyengeti az utam es most mar jol leszek. Azt hittem,hogy nem... de jol leszek. O ad nekem erot. Eddig is o adott es ezutan is o fog. Az eletemnel is jobban szeretem!!<3
Szoval a felallasa az eletemnek most ugy nez ki,hogy vagyok en. Leromboltam a kis elefantcsont tornyom,elesitettem a latasom es megnyitottam a szivem. Nincs tobb fal a baratok es szerettek elott. Nincs tobb ertelmetlen jatszadozas. Kaptam egy masodik eselyt. Egy masodik eselyt arra,hogy megprobaljak elni. Nem akarom megprobalni elni az eletem,egyszeruen csak elni fogom!
Elkepesztoen hianyzol es szeretlek,Mama <3 

Mi a mélybe húz vagy átkarol..

Köszönök.. Mindent. ♥

Elmulik. Fajdalom. Ketsegbeeses.

Legutobb mikor a sirkert kitaposott utjain lepkedtem forro nyar volt.. Julius 24.-e es a forro szello szaritotta az arcomrol legordulo konnycseppeket. A nap teljesseggel egette a borom es a fekete ruham magnessel vonzotta a sugarait es nyelte magaba hivogato melyseggel. Valamivel megis konnyebbnek ereztem magam a helyzethez merten. Ott volt az a hihetetlen boldogsag,ami az elozo nap zudult a nyakunkba. Az uj elet csodaja. Ironikus egy helyzet volt,ahol ket napot toltottem sirassal magam sem tudom mikor az orom es mikor a gyasz konnyeit hullajtva. Mar akkor ereztem az egesz evre telepedo ambivalenciat es azt,hogy az adj,hogy kapj elvet fenn tudjuk tartani minden helyzetben meg kell hagyni az egyensulyt. Viszont az en esetemben ha a szalak osszefonodasat figyelem,az egyensuly borul a boldog vidam napok es a gyasszal,szomorusaggal toltott napok mellett.
Uresseg telepedett minden napomra oktober 20.-val kezdodoen. Minden felborult es fenekestul felfordult. Megszuntek a szokott dolgaim,felvaltodtak majd megszuntek a napszakok es notton nott bennem a felelem es ketsegbeeses,amit igyekeztem a legprecizebb modon elfojtani magamban. Annyira harcoltam az ellen,hogy elfogadjam a helyzetet. Annyira makacsul eltem bele magam a sajat kis alomvilagomba,hogy tenyleg nem vettem eszre a fejem felett kongo vesz harangot. Szimplan jobbnak lattam a boldog tudatlansagot es homokba dugtam a fejem azt remelve,hogy amirol nem veszek tudomast az nem letezik. Aztan kezdett minden egyre jobban a rossz iranyba menni es en meg melyebbre astam csukott szemem s fulem. Kezdtem teljesen nem tudomast venni a korulottem letezo vilagrol. Minden nap atutemezodott es ugyanugy telt el 2honapon keresztul. Ez ido alatt voltak hatam mogotti osszesugasok az aggodalom miatt es elfordulo arcok,akik nem vettek eszre a nema segelykialtasaim mert nem ok voltak epp a kozeppontban. Egyszer sem hagytam,hogy eltorjon a mecses. Gyengenek,labilisnak ereztem belul az enem,ugyanakkor eros voltam mert minden nap lekuzdottem onmagam. Tamasza voltam 2honapig es nem engedtem el a kezet. Nem hittem,hogy arra is kepes leszek,amirol azt hittem feladom ha oda erunk. Vegul felborult es megvaltozott az egesz eletem/eletunk..Orokre. Mar csak ketten maradtunk. Mindig az elmenonek az egyszerubb. Az emlekeimben el,hogyan fogta eletem minden pillanataban a kezem es rettegek. Ujra rettegek,mert felek,hogy egyszer kicsusznak az emlekeim es nem fogok emlekezni az illatara,a hangjara a szemenek pontos szinere. Egyik pillanatban jol vagyok aztan ujra elnyel a sotetseg. A legkinzobb hiannyal kuzdok meg es nem tudom miert nem hagyom egyszeruen,hogy elnyeljen. Nehez erosnek maradnom ha nem tudom miert kell tennem.. Az agyam egyik fele tisztan tudja de a masik,es ugy tunik az a dominansabb resz,azt suttogja adjam at magam a sotetsegnek. Elmulik.
Holnap a tuzo nap helyett a fagyos szel fogja meginkabb kicsalogatni az omlo konnyeket. Minden nehezebb lesz. A fojtogato kepsorok peregnek elottem es megint felek. Osszekuporodva zihalva a szedulessel es panikroham szeru tunetekkel kuszkodve varom a reggelt...varom,hogy a sotetseget felvaltsa a feny es a ketsegbeeses elszoritsa a torkomat.
Fajdalom vagy erzektelenseg.