Elmulik. Fajdalom. Ketsegbeeses.

Legutobb mikor a sirkert kitaposott utjain lepkedtem forro nyar volt.. Julius 24.-e es a forro szello szaritotta az arcomrol legordulo konnycseppeket. A nap teljesseggel egette a borom es a fekete ruham magnessel vonzotta a sugarait es nyelte magaba hivogato melyseggel. Valamivel megis konnyebbnek ereztem magam a helyzethez merten. Ott volt az a hihetetlen boldogsag,ami az elozo nap zudult a nyakunkba. Az uj elet csodaja. Ironikus egy helyzet volt,ahol ket napot toltottem sirassal magam sem tudom mikor az orom es mikor a gyasz konnyeit hullajtva. Mar akkor ereztem az egesz evre telepedo ambivalenciat es azt,hogy az adj,hogy kapj elvet fenn tudjuk tartani minden helyzetben meg kell hagyni az egyensulyt. Viszont az en esetemben ha a szalak osszefonodasat figyelem,az egyensuly borul a boldog vidam napok es a gyasszal,szomorusaggal toltott napok mellett.
Uresseg telepedett minden napomra oktober 20.-val kezdodoen. Minden felborult es fenekestul felfordult. Megszuntek a szokott dolgaim,felvaltodtak majd megszuntek a napszakok es notton nott bennem a felelem es ketsegbeeses,amit igyekeztem a legprecizebb modon elfojtani magamban. Annyira harcoltam az ellen,hogy elfogadjam a helyzetet. Annyira makacsul eltem bele magam a sajat kis alomvilagomba,hogy tenyleg nem vettem eszre a fejem felett kongo vesz harangot. Szimplan jobbnak lattam a boldog tudatlansagot es homokba dugtam a fejem azt remelve,hogy amirol nem veszek tudomast az nem letezik. Aztan kezdett minden egyre jobban a rossz iranyba menni es en meg melyebbre astam csukott szemem s fulem. Kezdtem teljesen nem tudomast venni a korulottem letezo vilagrol. Minden nap atutemezodott es ugyanugy telt el 2honapon keresztul. Ez ido alatt voltak hatam mogotti osszesugasok az aggodalom miatt es elfordulo arcok,akik nem vettek eszre a nema segelykialtasaim mert nem ok voltak epp a kozeppontban. Egyszer sem hagytam,hogy eltorjon a mecses. Gyengenek,labilisnak ereztem belul az enem,ugyanakkor eros voltam mert minden nap lekuzdottem onmagam. Tamasza voltam 2honapig es nem engedtem el a kezet. Nem hittem,hogy arra is kepes leszek,amirol azt hittem feladom ha oda erunk. Vegul felborult es megvaltozott az egesz eletem/eletunk..Orokre. Mar csak ketten maradtunk. Mindig az elmenonek az egyszerubb. Az emlekeimben el,hogyan fogta eletem minden pillanataban a kezem es rettegek. Ujra rettegek,mert felek,hogy egyszer kicsusznak az emlekeim es nem fogok emlekezni az illatara,a hangjara a szemenek pontos szinere. Egyik pillanatban jol vagyok aztan ujra elnyel a sotetseg. A legkinzobb hiannyal kuzdok meg es nem tudom miert nem hagyom egyszeruen,hogy elnyeljen. Nehez erosnek maradnom ha nem tudom miert kell tennem.. Az agyam egyik fele tisztan tudja de a masik,es ugy tunik az a dominansabb resz,azt suttogja adjam at magam a sotetsegnek. Elmulik.
Holnap a tuzo nap helyett a fagyos szel fogja meginkabb kicsalogatni az omlo konnyeket. Minden nehezebb lesz. A fojtogato kepsorok peregnek elottem es megint felek. Osszekuporodva zihalva a szedulessel es panikroham szeru tunetekkel kuszkodve varom a reggelt...varom,hogy a sotetseget felvaltsa a feny es a ketsegbeeses elszoritsa a torkomat.
Fajdalom vagy erzektelenseg.