Felhúzom az álarcom,elkövetek ezernyi bűnt,vétkezem önmagam ellen és esdekelni fogok a saját bocsánatomért. Kitörlöm magamból az összes ártó,visszahúzó dolgot. Többek között nagyon jó barátokat. Nincs szükségem egy olyan világra,amelyben körül vesz ezer ember,de magányos és egyedül vagyok. Nincs szükségem senkire,elvagyok mindenki nélkül,csak ő lenne mellettem. Feladok mindent,ok nélkül vagy épp okkal. Ha meglátják az égiek,mennyire szenvedek,talán értem küldik és megtalálom a boldogságot.. nem akarok keresni,nem akarok mást,elégedett lennék egyetlen egy valakivel. Még az álmaimról is lemondanék ha a Te és Én végre Mi lehetne.
'..álarcom nem véd,csak ostoba dísz..'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése