Azaz igazsag, hogy most minden olyan mas. Mar megszokott a szerepem a szakadek szelen tancolo szerencsetlen alakjaban. Megszoksz vagy megszöksz. En valahogy legyokereztem a bizonytalansag talajan. Valaki olyan adatlapjara tevedtem akinek a szemelye jo sok emleket felidezett arrol milyen volt par eve. Egybol eljutottam tole egy olyan szemelyig aki a mai napig furan erint ha csak meglatom az utcan. Teny, hogy az elmult 2 evben pontosan 2x lattam abbol is ugy, hogy masfel evig egyaltalan nem. Ismerosom fb-n de nem lattam nala egyszer sem kulonosebb mozgast. Meg mindig azon keves szemelyekbe sorolhato akikre azt mondom helyes es az ido meg jot is tett neki, de mar valahogy hidegen hagy arrol a terrol, hogy mennyire orultem mikor egyutt jottunk haza a sulibol. Vagy mikor segitett mindenben... Felidezodott bennem 2011. junius 8.-a, mikor a bankettem volt. Egesz izemben remegtem es Stefi megesketett, hogy 8kor beszelek vele. Mi lett volna ha akkor maskepp tortennek a dolgok? Akkor talan vagy vele lennek vagy nem veszitek el egy fontos embert az eletembol. Igazabol tok lenyegtelen de azert most neki aldozok 2 es fel ev utan egy bejegyzest mintha hianyozna. Lehetseges lenne? Tamadhat hirtelen hiany erzetunk egy olyan ember utan akirol evek ota semmit sem tudunk? A tortenteken ugy sem valtoztat, de azert jol bezavart most. Legalabb most lekoti a gondolataim es ezen agyalok nem pedig sirok azert, hogy mar megint... Ahh.. Lezarni sem tudom amit irok annyira csapong mindenhova bennem minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése