Sosem lesz rend, sem most, sem ezer ev mulva...

Erzem nem mult el ami vot. Meg tisztan el majd megfojt....
3napig a regi voltam. Az mar valami, ugye? De most, hogy itt allok a valtozas kozepen.. Felek belepni. Nem tudtam magamban meggyaszolni a dolgot es eleg gyorsan lezarni sem ahhoz, hogy ne erdekeljen tobbe. Ugyanugy erzek, semmi nem valtozott azon kivul, hogy megtobb dolog bant es faj mindenem. Hasogat, eget, mar. Azt hittem itt a feny, a megvaltas.. Es talan itt is van. De en felek. Nagyon felek. A pentek ejjeli srac mondta jol... Valahogy atlatott rajtam es latott mindent. Tudta, hogy mennyire nem lehet okes valami a 16 eves lannyal, aki ennyire szet csapta magat. Latta, hogy felek tole es masoktol is. Hogy egyedul elveszett vagyok es szuksegem van a Szevire ahhoz, hogy egyben maradjak. Abban is igaza volt, amit a VOLT-rol mondott... Mindenben igaza volt.
De en akkor sem tudok mit tenni. Itt vagyok a sotetsegben, a bizonytalansagban egy fahoz szegezve es valami visszatart a tovabb lepestol. Keptelen vagyok ra... Pedig most eskuszom minden erommel probalom!