A mai napnak egy nagyon fura hangulata volt és van. Az estémre való tekintettel, amit nem töltök itthon, mert szülinapozni megyek, megosztanék egy verset. Alig félórája írtam, teljes egészében saját!
Érzés
Érezni akarom ajkamon az ajkad,
Érezni Veled, mit más meg nem adhat.
Érezni karjaid a derekam körül,
Látni arcod, ahogyan derül.
Nincs már semmi, ami elém állna,
Rohanok hozzád, mintha az idő sem várna.
Három betűt suttog az ég,
**** hangját hallatja az ég.
Az emlékek gyötörnek, bármerre nézek,
Hiszem, hogy egyszer újra révbe érek.
Ott leszel Te, ott leszek Én,
S csókunk újra összeér.
A csillagokkal kipontozott hely egy nevet rejt, akiről/akihez a vers szól. Ezt nem szívesen osztom meg magamon kívül mással, gondolom érthető.. :$
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése