Én vagyok a jel nem hagylak el. Én benned élek: hát fedezz fel!

2012. december 16., vasárnap

...:)

Az első találkozásunk úgy ívelt fel
ebben az éjszakában, mint a tűzijáték, fiatalságunk szép, vad
tűzijátéka. Szétrobbant, szétragyogott ott a sötét szobában,
abban a rövid, vakmerő csókban. E csókkal mind a ketten úgy
tele voltunk, hogy utána minden beszélgetésünk tökéletlen,
süket és félszeg lett volna. :')

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése