Viszontlatas, bucsuzas...

Ilyenkor a lenyem egy resze ujra belehal a bucsuzasba. Mar a viszont latas pillanataban belem koltozik a nem oly soka ujra bekovetkezo elvalas.
Ehhez akkor sem tudnek hozzaszokni ha ezer evig elnek. Legyen szo a szerelmemrol, vagy a csaladom azon tagjairol, akiktol tobb ezer meter valaszt el. Sosem viseltem jol es ahogy mulik az ido csak meginkabb megvisel. Orokos korforgasban allok a kinalkozo alkalmakkor, hogy mi lenne a jobb; minden percet kihasznalni vagy egyaltalan nem kozel kerulni.
Nem akarom, hogy elmenjenek. Nem akarok ujra bucsuzni...