Én vagyok a jel nem hagylak el. Én benned élek: hát fedezz fel!

2012. október 20., szombat

Egy ölelés és megszűnik a világ.

"Két karját körém fonva szorosan magához ölelt. Egy szívdobbanásnyi időre meglepett, majd én is épp oly erősen átkaroltam őt. Végre valaki, aki nem azért érint meg, mert előnye származik belőle. Csak úgy magához szorít. Ölelés, hátsószándék nélkül, csak azért, mert jólesik. Mostanában nem sokszor volt benne részem."

Miért? Hmm. . . pár kellemes pillanatot felidéz bennem valakivel kapcsolatban. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése